2024.11.30-12.01 - Törökbálint

A Kék fecske legendája – Törökbálint 2024.11.30-12.01.

A történet még a legutóbbi, hódmezővásárhelyi OB-ra nyúlik vissza. Történt ugyanis, hogy Matyi kitalálta: "Kellene egy új úszógatya" Ettől a pillanattól kezdve ez a gondolat már majdnem a versenynél is jobban foglalkoztatta. S bár az uszodában van egy sportbolt kifejezetten úszásra specializálódva, mégis a folyosón felállított stand volt az, amely közelebb és közelebb csalogatta magához. Nem volt nehéz, hiszen a csapat lelátón elfoglalt törzshelye és a medence között minden alkalommal el kellett sétálni a szebbnél-szebb és színesebbnél-színesebb dresszek és kiegészítők előtt. Hamar bizonyosságot nyert, hogy ebből vásárlás lesz. Eleinte a hosszabb szárú modellekkel kacérkodott, de ahogy telt-múlt az idő úgy rövidült a vágyott darab hossza. A verseny vége felé született meg a végső döntés: "Mindenképpen lesz új nadrág!" Addigra persze a lendület, mint valami vírus ragadt át Tamásra is, fogalmazódott meg a gondolat, hogy legyen "csapat felszerelés", ezzel újabb fordulatot hozva az amúgy sem könnyű kiválasztási folyamatban. Aztán végül meglett a kiválasztott. Egy szép kék fecske, narancssárga díszítéssel. De ekkor még nem lehetett tudni, mi is lesz a nadrág sorsa. A vásárhelyi versenyről már beszámoltunk. Itt még úgy tűnt, hogy nem kap különösebb szerepet ez az úszáshoz amúgy elengedhetetlen alapfelszerelés. Aztán jött a másnap. A hétfő, amikor is Tamás megjelent az edzésen A Kék fecskében. Ezt a jelen levő csapattársak ki is szúrták és néhány kedves dicsérettel övezve megmártózott a nadrág a Budafóka edzőmedencéjében is. Majd másnap Mátyás jelent meg szintén A Kék-ben. S azóta bármilyen úszással összefüggő rendezvényen csak egyikük volt jelen, többnyire az ereklye birtokában. Olyan alkalom pedig egyenesen elő sem fordult, hogy mindketten egyidőben jelen lennének. Nem csoda, hiszen a legenda szerint csak 1 Kék fecske létezik. S minden más híresztelés csak félrevezetés. Akinél pedig fénykép lenne, az minden bizonnyal csak valamely képszerkesztő szoftver manipulált végeredménye lehet.

Aztán eljött a törökbálinti verseny. A szokásos évadzáró Mikulás kupa, az igazság pillanata! Hiszen egy versenyen le kell, hogy hulljon a lepel. Ki kell, hogy derüljön, hogy lett-e egyen dressz, vagy csak egyetlen dressz, ami izgalomban tartja a csapattagokat!? A verseny első napján Tamás és Noémi egyszerre érkezett az uszodához, majd a bemelegítés végére már Noémi számára is nyilvánvalóvá vált, hogy szombaton nem hull le a lepel. Mármint a legendáról. Merthogy a Kék fecske jelen volt, de csak az egyik csapattárs.

Sok idő nem maradt a töprengésre, mert a 100m gyors futamok egymást követték. S bár Mátyás DNS-ben egyéni csúcsot döntött, a női futamok ideje rohamosan közeledett. Noémi koncentrációját semmi sem téríthette el céljától, miszerint: Jó lenne egyéni csúcsot úszni. Aztán lesétált a medence szélére. És a kellő pillanatban a megfelelő rajtőröl, közvetlenül a sípszó után, egyenesen a medencébe rugaszkodva nekiiramodott az első 25m-nek. Gyorsan követték egymást a hosszok. S miután mind a 4-et teljesítette, igazából még senki sem tudta, hogy teljesült-e az álma, vagy sem. Az egysoros kijelzőről csak nagy koncentráció után lehetett leolvasni az egyes eredményeket. Szóval várni kellett a hivatalos jegyzőkönyvre, ami szerencsére elég gyorsan elkészült. Az eredmény magáért beszélt, meg Noémiért, hiszen rögtön egyéni csúccsal nyitotta a Budafóka szereplését!

A csapat és Tamás szempontjából a 100m mellen volt a fókusz. Másfél perc. Kívül, vagy belül? Erre kereste volna bárki a választ, ha Tamás pályafutását követte volna. De ebben a pillanatban ez a kérdés egyedül versenyzőnket foglalkoztatta. De ez is csak a sípszóig tartott, mert onnantól már csak ketten maradtak. Ő és a víz. Voltak még a futamban mások is, de ezekben a pillanatokban ez már csak részletkérdés volt. Rugaszkodás, lehúzás, tempo, tempo, tempo… majd újra, s mindez még háromszor. Faltól falig, ahogy az egy medencés úszóversenyen lenni szokott. A tüdő még kitart, de az izmok fáradnak. Korábban már sikerült. Miért ne sikerülne most is! Ezek a gondolatok zakatoltak rendületlenül az éppen aktuális fal felé haladva. A negyedik hossz végén a két kéz egyszerre a falhoz ér, a döbbent csend helyett a háttérzene muzsikál, de az óra megáll. Egy biztos. Egyharminc alatt, de hogy mennyivel, szintén kis kivárás. Szerencsére a szurkolótábor (Noémi) által készített videófelvételt kielemezve fényderült az igazságra. Az egyéni csúcs bár nagyon közel volt, de picivel elmaradt. 4-ik hely. Mára ennyi.

Mármint Tamásnak, mert az 50m pillangó még megvárta Noémit, vagy fordítva, de találkoztak és ha már így alakult, megmérkőztek egymással. Itt az egyéni csúcs sajnos elmaradt, de szerencsére nem sokkal.

Jöhetett a vasárnap. Nagy várakozással érkezett immár három körben a csapat a verseny helyszínére. Bogda Balázs volt a legfürgébb, Ő érkezett először. A Pincési család a versenyszámaikhoz igazították az érkezésüket. Míg Tamás és Matyi tervezetten együtt érkezett volna a helyszínre, de végül csak Tamás jelent meg. A csapattársak kérdően néztek rá: És Matyi? Matyi kidőlt. Viszont a Kék fecske jelen volt ismét. Az egy, az egyetlen, vagy az egyforma? Nem volt sok idő gondolkozni ezen, hiszen a verseny pörgött.

50m mell egy futamban a két ifj.. titá.., szóval a két IV-es korcsoportú mellúszónk Balázs és Tamás. Egyikük az egyik, másikuk a másik szélén a pályának. Mindketten 40mp-en belül, az összesítésben a 4-ik és 5-ik helyen zárva gratuláltak egymásnak.

Az 50m gyors alatt már egymásnak szurkolhattak, hiszen bőven volt futam kettejük úszása között. Tamás közel az egyéni csúcsához zárta a futamát, mely az 50m mell után kis pihenővel igazán szép eredmény, még ha a helyezés ezt nem is igazolja. Balázs számára igazán nagy fejtörést okozott a forduló dilemmája. No nem az, hogy megforduljon-e vagy sem, hanem az, hogy bukó, vagy csak úgy simán forduló legyen a megoldás? Biztosra ment, és annak ellenére, hogy elengedte most a bukót így is egy kiváló 30mp elejét sikerült prezentálnia. Az összesítésből kiderült, hogy a 4ik hely valószínűleg 4ik lett volna, bármilyen megoldást is választ. Kár lett volna kockáztatni! Ezzel a két srác számára véget is ért a mai nap is és a verseny is.

Nem úgy Noéminek, akinek most kezdődött! 50m gyors szintén 0,03, tehát 3 század az egyéni csúcstól! Szomorkodásra semmi ok, hiszen bronzérmet ért a teljesítmény!

A nap utolsó egyéni versenyszámára Bali is vízbecso…, vízbebabo…., szóval beugrott.100m vegyes. A várakozásoknak megfelelően pillangón kezdett. Ezután pedig tervezetten háton teljesítette a 2ik hosszat. A falhoz közeledve talán érezhető volt a forduló dilemmája itt is, végül a hagyományosra szavazott Bali, s következett a mell. Eddig minden jó, hiszen a futamot vezeti, az idő kiváló, a nap süt. Minden várakozásnak eleget téve a mell végeztével gyorsra váltott és óriási egyéni csúccsal zárta a futamát, ami ezüstérmet eredményezett!

Noéminek ezt követően kellett maga alá gyűrnie ugyanezt a távot, ugyanilyen sorrendben. Természetesen Ő sem okozott csalódást sem az úszásnemek, sem az eredmény tekintetében. Annak ellenére, hogy az egyénicsúcs elmaradt egy újabb bronzéremmel a megszerezte a Budafóka legtöbb érmet szerző női versenyzője címet ezen a hétvégén.

A kiváló eredmények ellenére a Kék fecske legendájára továbbra sem derült fény. A csapat izgalommal várja a következő edzést, hátha lehull a …

Az eredményekhez pedig ezúttal is gratulálunk!